Csihirini hadjáratok

1677-ben a törökök és a tatárok elhatározták Csihirin és Kijev elfog­lalását. A szultán megparancsolta, hogy Jurij Hmelnickijt oldozzák fel a szerzetesi fogadalma alól és küldjék Ukrajnába mint hetmant („szarmatái fejedelmet"). Nyáron Ibrahim pasa török-tatár hada, ame­lyik magával vitt 120 kozák rabot, közte J. Hmelnickijt, Csihirin alá vonult és tartós ostrom alá vette a várost. G. Romodanovszkij vajda moszkvai katonái, Szamojlovics het­man kozákjai és 1. Szirko kisatamán zaporizzsjai serege nemcsak vissza­verték a törökök minden támadását, de az ellenség soraiban igen nagy pusztítást is végeztek. Elesett a kán fia is. A Csihirin alól megfutamo­dott pasákat pedig maga a szultán végeztette ki. J. Hmelnickijt nem érte büntetés.

A törökök és a tatárok második csihirini hadjáratára 1678-ban került sor. Csihirint nem sikerült megvé­deni. A török-tatár támadók földig rombolták a várost és a közelben, Kapusztyana Dolinán ütöttek tábort. Innen J. Hmelnickij „szarmatái feje­delem", aki mintegy 300 kozák élén állt, rendeletet küldött szét az ukrán városokba, melyben felszólította a lakosságot, hogy álljanak mellé. A pusztítást elkerülendő, néhány város meghajolt J. Hmelnickij előtt.

Csihirin lerombolása után a tö­rök-tatár had visszavonult, hátra­hagyva J. Hmelnickijt, mint Ukrajna kormányzóját, aki székhelyül a braclavi vidéken Nemiriv városát válasz­totta. A kormányzót a Kamjanec-Pogyilszkijban székelő török pasa tartotta ellenőrzése alatt.

1681 elején Bahcsiszarájban a moszkvai állam az egyik részről, valamint Törökország és a Krími Kánság a másik részről 20 évre szó­ló békeszerződést írt alá. Ebben töb­bek között megállapítást nyert, hogy „a moszkvai állam és Törökország között a Dnyeper képezi a határt, Kijev a moszkvai államhoz tartozik, Kijevtől Zaporizzsjáig fekvő terüle­ten új város nem alapítható." A ki­jevi földek déli része, a Braclav vi­déke és Podólia Törökország birto­kában maradt. Ezeknek a területek­nek volt a kormányzója Jurij Hmelnickij. Ám még ugyanebben az év­ben a törökök Hmelnickijt Sztam-bulba küldték, s a helyére Dúca moldovai vajdát nevezték ki.



1685-ben a törökök ismét vissza­hozták Jurij Hmelnickijt s (immár harmadszor) megtették a fennható­ságuk alá tartozó ukrán területek hetmanjává. Végül is a ke­gyetlenség és az embertelenség okozta a hetman vesztét. Az egyik sértett kereskedő bepanaszolta, mire a török pasa elfogatta J. Hmelnickijt. 1685 végén J. Hmelnickijt zsinórral megfojtották és a holttestét egy híd­ról a Szmotrics folyóba dobták.


1747782436811769.html
1747844125030826.html
    PR.RU™